Hajósi Erdészet, Sükösd

Az erdészet két, egymástól teljesen eltérő területen gazdálkodik, összesen 12 034 hektáron. A homoki terület a Sükösd- Hajós- Jánoshalma- Csávoly alkotta négyszögben található, nyolc község határában. Itt a hullámos dombvonulatok a jellemzőek, az alapkőzet a meszes, homok, illetve a vályogos homok. A viszonylag rossz természeti körülmények között tenyésző erdők - sok esetben csak véderdők - szakszerű kezelését végzi az erdészet itt úgy, hogy azzal az erdők létrehozói, erdészelődök, valamint a jövő generációk egyaránt elégedettek lennének - lesznek. A régmúltban nagyrészt a Kalocsai Érseki Uradalomhoz tartozott a terület. 1884 óta folyik üzemterv szerint a gazdálkodás, fő fafaj eredetileg az akác volt. Az államosítás után megindult a legelők fásítása, a rontott, agyonsarjazott állományok átalakítása. Ennek hatására alakult ki a mai fafaj- összetétel, az akác mellett 18 %-ban a fenyő jelenlétével. A másik, jellegében eltérő terület határa Bajától északra a Duna jobb partján három erdészkerülettel a hullámtérben, a bal parton egészen Dunaszentbenedek, Dunapataj vonaláig húzódik. A nyolc település határában fekvő terület döntő részét a Közép- és Alsó- Duna ártér (66%), míg a maradék részt a Duna-Tisza közi homokhátság (44%) erdőgazdasági táj alkotja, valamint a Kiskunsági szikterület is megjelenik érintőlegesen a Szelídi- tónál. Az erdészet 11 db erdészkerülete: Bokroshát, Cserta, Doromlás, Hild, Kékhegy, Kisrezét, Kukula, Lenes, Pénzesmajor, Pulykás, Veránka Az ártéren a humuszos öntéstalaj a legjellemzőbb (23%), a homoki tájban pedig a humuszos homok (58%). Ezen kívül még hét genetikai talajtípus, illetve ezek kombinációi fordulnak elő. A talajok termőréteg vastagsága és fizikai talajfélesége a homoki területeken jellemzően igen sekély (40%) és homok (67%), míg az ártéri területeken mély (35%) és homokos vályog (22%) a jellemző. Többlet vízhatástól független (63%) hidrológiai viszony erdősztyepp klímával társul az erdészet területén. Természetes felújítást a homoki t?